Dorka

Vidám, türelmes, talpraesett és határozott embernek tart a környezetem. Hírből sem ismerem az unatkozást, minden helyzetben feltalálom magamat. Szeretek kirándulni, világot látni, új helyeket, embereket megismerni. Művészeti gimnáziumban érettségiztem, ahol a drámaórák megalapozták a máig tartó rajongásomat a színház iránt. Több éven keresztül tanultam gitározni, furulyázni. Kreativításom a konyhaművészet mellett a kézműveskedésben is megmutatkozik, mindig saját készítésű ajándékokkal lepem meg szeretteimet. A természet és az állatok tisztelete, kiskorom óta az életem része. Jelenleg is a családunk tagja három lusta cica, és egy rosszcsont golden retriever. Szerettem volna kistestvért, azonban a családomban ezt a szerepet én töltöm be. Ennek ellenére az élettől sok ,,kistestvért” kaptam. Az óvodában vegyescsoportba jártam, így a gondoskodó, segítő énem hamar megtalálta a kisebbek társaságát. Gimnazista éveim alatt több család is megkeresett, hogy segítségemet kérje a gyermekeik felügyeletében. Sokan ezt diákmunkának nevezik, azonban én ezt sosem munkának fogtam fel. Örömmel mentem minden egyes alkalommal, még akkor is, ha ez hajnali kelést jelentett. Annyi szeretetet, boldogságot, őszinteséget kaptam tőlük, hogy nem, hogy elfáradva, hanem inkább feltöltődve tértem haza. Az ovis éveimről csodálatos emlékeim, élményeim, máig tartó barátságaim vannak. Már akkor elhatároztam, hogy én bizony óvónéni leszek, amiben csak még jobban megerősítettek a családoknál eltöltött éveim. A náluk szerzett tapasztalataimat jelenleg az egyetemen csiszolgatom, haladva a gyermekkori álmom felé, hogy óvodapedagógus lehessek.

Nagyon szeretek beszélgetni a gyerekekkel, megtapasztalni azt, ahogyan ők látják a világot. Annyira tiszta és őszinte kis emberek, hogy öröm velük társalogni bármiről. És hát valljuk be, az ilyen beszélgetések, eszmecserék alkalmával tud bizony bővülni az a bizonyos ,,aranyköpések” listája. Így történt ez akkor is, amikor a 6 éves Hangával beszélgettünk egyik délután. Kint ültünk a teraszon, amikor egyszer csak megkérdezte: ,,Dorka, te tudod, hogy ki a fogkefe?”. Bevallom, nem értettem elsőre a kérdést, és hogy mire is gondolhat, de nem is kellett sokáig várnom, mert egyből meg is kaptam a választ: ,,A fogkefe a zsiráfnak és a süninek a gyermeke”. Nagyot mosolyogtam ezen a mondaton, ami nem mellesleg teljesen érthető, logikus eszmefuttatás volt. Azóta nem nagyon telik el úgy fogmosásom, hogy ne jutna eszembe ez a szívemnek kedves történet.

• Anna, Kamilla, Peti..., A BHRG Alapítvány nyári táborában voltam 3 éven át segítő/nevelő. Tornatermi és uszodai mozgásfejlesztő foglalkozásokban segítettem, valamint öltöztettem, ebédeltettem, altattam és gondozási teendőket láttam el. , 2015 nyara 1 hét, 2016 nyara 2 hét, 2017 nyara 1 hét
• Zalán, Lara, Luca, Panna..., Egy hetes óvodai gyakorlatomat egy középsős, 24 fős csoportban töltöttem. Szabadjátékot támogattam, ebédeltettem, öltöztettem, mosdóztattam, altattam, mesét olvastam és besegítettem mindenbe az óvodapedagógus mentorom mellett. , 1 hét
• Hanga, 6 éves, 2018, 2019 nyara heti 20 óra
• Csongor, 4 éves , 2017-2018 alkalmanként
• Luca, 3 éves , 2015 nyara

• Jogosítvány
• Labdajáték
• Együtt tanulás
• Ének, mondóka
• Főzés
• Nem dohányzom
• Kreatívkodás
• Külső program
• Házimunka
• Állatbarát