Kacc

Türelmes, energikus, kedves és beszédes vagyok. Szeretem a gyerekeket és az állatokat. Elvarázsol, amilyen őszinte csodálkozással tud egy gyerek egy katicát vagy mást tanulmányozni. Várom már, hogy milyen lesz, amikor anyává válok. Addig dolgozom és szabad időmben olvasok, táncolok, rajzolok, a családommal és barátaimmal töltök időt. Minden vágyam, hogy pszichológus legyek. Az egyetem elkezdéséhez fontos, hogy újra rugalmas időbeosztásom legyen. Így jutott eszembe (többek között) a bébiszitterkedés, ami egyszerre testhezálló feladat és beleillik a jövőképembe.

Kedvenc tapasztalatom egy külföldi 4 hetes tábor, ahova négy 10-11 éves gyerekkel mentünk. A delegációm kihívás volt minden szempontból. Volt egy SNI, egy speciális étrendű, egy csonka családból származó csemete és még egy lány, akinél figyeltem arra, hogy rá is ugyanúgy fordítsak időt és figyelmet. Azért ez a kedvenc tapasztalatom, mert a napi 16-18 óra munka, a folyamatos főzés, az ágyamból kiálló rugó, a tábor végére összegyűjtött alváshiány ellenére is mindig örömmel gondolok erre a táborra. Visszatekintve mondhatom, hogy minden percéért megérte dolgozni, hiszen mind az öten boldogan, egészségesen és élményekben gazdagon tértünk haza.

• Bogi, Bogira csecsemő kora óta változó időközönként és mindenféle élethelyzetben vigyáztam már. Volt, hogy egy hétvégét töltött velem (3 évesen). Vagy velem jött nyaralni (6 évesen). Előfordult, hogy oviba vittem vagy onnan hoztam. Az iskolakezdés előtt és az első osztály során nekem volt időben és türelemben lehetőségem rávezető játékokat játszani és az iskolai dolgozatokra készülni vele. Ő a legjobb barátom kistestvére. Jelenleg a barátommal él, ami érthetővé teszi, hogy miért lettem amolyan "nagynéniféle" a számára., 2011-
• Samu, Samura néhányszor vigyáztam 1-2 éves kora között, amíg a szülei át tudták alakítani a napirendjüket úgy, hogy a munka és Samu egyaránt beleférjenek a mindennapokba. Alkalmanként vigyáztam rá egy-két órás időintervallumban, amíg anyukája a különböző hivatali ügyeit intézte. , 2013
• Domi, Domi a már említett legjobb barátom fia. Mióta megszületett vele is igyekszem sok időt tölteni. Egyedül mindössze kétszer vigyáztam rá eddig. Könnyű a dolgom vele, hiszen büszke nagynénije a 8 éves Bogi mindig készségesen segít Domi napi rutinjának tartásában. , 2018-
• Fanni, Fannit 4 évesen ismertem meg. Családunk újabb nemzedékének végtelenül kedves tagja. Imád rajzolni és beszélgetni. Okosakat kérdez és, mint az elsőszülöttek többsége igényli a kiemelt figyelmet. Vigyáztam már rá is, bár esetében a jellemzőbb, hogy a családi eseményeken én vagyok számára a legjobb barát és a szórakoztató központ egy személyben. , 2017-
• Zsófi, Zsófit 2 éves kora óta ismerem. Ő Fanni húga. Imád enni, pakolni és dinamikus tevékenységeket folytatni. Mint minden kicsi szerelmese mindennek, amivel a nővére éppen játszani szeretne. Könnyen el lehet ugyanakkor terelni a figyelmét, ha karakteréhez passzoló játékkal és néhány egyszerű, de jól irányzott mondattal próbálkozik az ember. , 2017-
• Barnabás, Barnabást 11 éves korában vittem egy 4 hetes nemzetközi táborba. A táborról a kedvenc tapasztalatomban írtam. , 2014 június - július
• Máté, Máté volt a kedvenc tapasztalatomban ismertetett SNI gyermek. Szerencsére a tábor előtt a szülei őszintén elmondtak mindent Mátéval kapcsolatban, így volt időm olvasni, felkészülni arra, ami a táborban várt rám. Azt kell mondjam, hogy elképesztően nagy felelősség és kihívás volt. Amire az anyuka már felhívta előre a figyelmemet, hogy az ő iskolájában leginkább azzal oldják meg a "Speciális nevelést", hogy Máténak mindent szabad, okozhat majd némi nehézséget. A táborban rajta kívül még 47 gyermek volt és az nem tűnt reálisnak, hogy ugyanúgy kezeljük mint az iskolájában tették. Egyik oldalról fontos volt, hogy tudja a szabályok rá is vonatkoznak. Másfelől az is cél volt, hogy a komfort zónájából mindig csak kicsit mozdítsuk ki, hogy a táborból ő is rengeteg új, pozitív és hasznos tapasztalattal térhessen haza. Az egyik, amit még itthon a felkészülési időszakban tettem az volt, hogy a többi csemetémet is bevontam a folyamatba. Pont annyira, hogy a tábor folyamán mindig értsék, hogy mi történik velem és Mátéval. Hihetetlen szerencsém volt velük. Mind a négyükkel, mert ők elfogadták egymást és engem és tényleg egy csapat-családdá váltunk erre a négy hétre ( és tovább). Máté valóban nagyon új közegbe került, és büszkeséggel tölt el, hogy úgy jöttünk haza, hogy az étkezési szabályok, a fürdés mindennapi volta és a foglalkozáson való részvétel úgy valósult meg, hogy Máté kamatoztathatja mindmáig az ebből tanultakat. Mindezt folyamatos beszélgetéssel és a játékok tervezésénél befektetett megfontoltsággal sikerült békésen és kitartóan elérni. A tábor ideje alatti sírási rátánk Máté 0 - Kata 4. , 2014 június - július
• Noémi, Noémi volt a csapatban az ételérzékenységgel megáldott. Anyukája és én előzetesen összeállítottuk az étrendjét és egy bőröndben utazott velünk minden alapanyag. Heti 4-5 főzéssel és napi 40 perc munkával az étel előállítását és szervírozását meg tudtam oldani. A nehezebb része az volt, hogy Noémi titokban se egyen olyat, ami a szervezetére káros. 11 éves tiniként neki ez talán az utolsó szempont. Beszélgetéssel és neki való nassolni valókkal ezt a kérdést is megfelelő kereteken belül lehetett tartani. , 2014 június-július
• Panni, Panni is az első delegációm tagja volt. Oly annyira sikerült rá is elegendő időt és figyelmet szánni, hogy még ma is messziről odafut hozzám és a nyakamba ugrik, ha találkozunk. , 2014 június - július
• Barbi, Barbit 14 évesen ismertem meg. Ez számára már a harmadik tábor volt. Azonnal jól kijöttünk egymással és a táborban leginkább csak az operatív feladatok miatt szorult rám. Imádta a közösséget és folyton benne volt valami buliban. Csinos tinilányként arra kellet leginkább figyelnem, hogy a delegációnk létszáma hazafelé is épp ugyanannyi legyen. Ez a projekt is sikerrel és örömben ért véget. , 2015 - július-augusztus
• Lili, Lili egy csodaszép és nagyon kedves lány. Barbi legjobb barátnője. Ugyanakkor neki ez volt az első tábora. Tele volt kérdésekkel előtte és igényelte a tábor ideje alatt is a négyszemközti beszélgetéseket a tábor ideje alatt is. Eleinte nehezebben barátkozott másokkal, míg a "sülve-főve együtt" barátnője tapasztalt táborozóként és extrovertált egyéniségként könnyedén szerzett más barátokat is. Az első héten leginkább én lettem Lilinek az, aki ezt picit kiegyenlíti. Hamar érzékelni lehetett, hogy ő is oldódik és megtalálja a helyét, mert a beszélgetésekre egyre kevesebbszer keresett alkalmat. Lili máig sokszor keresi velem a kapcsolatot és örömmel veszi ha megkeresem. , 2015 július-augusztus
• Tea, Tea is 13 évesen jött ebbe a táborba. Egy kedves, kreatív mégis önbizalom hiányos lány volt. Lilihez hasonlóan napi szinten igényelte a kettesben beszélgetést. A foglalkozások során külön figyelmet szenteltem annak, hogy elkapjam az olyan pillanatokat, amikor őszintén adhatok neki elismerő, pozitív visszajelzést. Az önbizalom hiánya igen mélyen gyökerezett, de valamelyest a tábor végére legalább előttem és a delegáció előtt sokkal bátrabban mert beszélni és véleményt nyilvánítani. Máig tartom vele a kapcsolatot és igyekszem legalább néhány havonta találkozni is vele, hogy egy támpont lehessek a viharos tini években. , 2016 július-augusztus
• Gergő, Gergő egy igazi vagány 13 éves srác. A tábor során mindenkivel jól kijött és leginkább csak a lányokkal kapcsolatos ügyeinél igényelte a tanácsaimat. Máig mosolygok ha eszembe jut az első ilyen beszélgetésünk. Odajött hozzám, és megkérdezte, hogy van-e egy kis időm leülni beszélgetni. Hátha tudok neki tanácsot adni. Mert ugyan kicsit idős vagyok, de azért lány :D . ( ekkor voltam 24 éves). Máig kér tőlem nőügyekben tanácsot. Na meg úgy fest, hogy a közös gimnázium amolyan további kapocsként hatott rá. , 2016 július-augusztus
• Andris, 14 éves - a tinik minden kihívásával küzdő- okos fiú volt akkor. Szeretett vitatkozni és tisztelt, amiért velem lehetett. A vita témák leginkább a tábor menetrendje és történelmi témák köré rendeződtek. Anyukája az én megítélésem szerint egy okos kedves és példaértékű nő és anya. Ez azért fontos, mert akkor érezhettem, hogy valamit nagyon jól csinálok a tábor során, amikor egy vita során Andris a következőképpen kezdett egy mondatot: " De anya..." Mindketten jót nevettünk és természetesen folytattuk az értekezést. Andris mindig pontosan tudta, hogy mi az, amikor akár valami számára nem látható ok miatt épp nem vitára bocsátott. Ilyenkor meg sem próbált máshogy cselekedni, mint ahogy kértem. , 2015 július-augusztus
• Zoli, Zoli a tábor korosztályához picit fiatalnak bizonyult. A táborozók többsége 14-15 éves volt. Zoli viszont másodmagával 13 évesen utazott. Apróságokban ugyan, de azokban rendszeresen látszott, hogy éppen ebben a fejlődési időszakban ez rengeteget jelent. A szülei továbbá elküldték úgy egy angol nyelvű táborba, hogy Zoli egy alapfok körüli passzív tudással rendelkezett, önbizalom hiánya volt és nem volt motivált a nyelv használatában. Hamar látszott, hogy sokat van egyedül és olykor unatkozik. Már az első héten elkezdtem neki napi fél órában játékosan angolt tanítani. Igyekeztem felmérni, hogy mit szeret, mi motiválja, mi szórakoztatja és ennek egyvelegére építettem fel ezeket a fél órákat. És ezek alapján igyekeztem neki apró " kalandokat" kitalálni, amiket a következő foglalkozásig kell megoldania. Jutalomként pedig megint csak valami számára motiváló és szórakoztató apróságot kapott. Például szeretett engem kérdezni mindenféléről és határfeszegető kérdéseket feltenni. Nem is elsősorban a válaszom, hanem a rá adott reakcióm érdekelte és szórakoztatta. A tábor közepén már a foglalkozásokon - játékokon aktívabban vett részt és mert fordítást kérni azért, hogy értse mi lesz a játék lényege. A delegáció többi tagja elfogadta, mintha a kistestvérük lenne és következesen bevonták a játékaikba. , 2015 július-augusztus
• Hanna Panna, Hanna Panna 13 évesen utazott velem táborba. Ez volt a harmadik táborom, így az arány a tábori felkészülés és a gyerekekre irányuló figyelem között már a tábor előtt is a gyerekek javára dőlt. Hanna Panna egy életvidám, magabiztos lány, akinek csak korosztályából fakadóan volt szüksége néha lányos beszélgetésre és tanácsokra. A tábor során egy trambulin parkban kiment a bokája és bedagadt. Édesapja eddig a pillanatig csak magában bízott, de amikor részemről természetes volt, hogy felhívom - és beszámolok az eseményről, majd átadom a telefont a csemetének, hogy az ő hangja alapján a lehető legpontosabban felmérhesse az eset komolyságát - a bizalmát egy életre megszereztem. Másnap a legközelebbi város ügyeletén megröntgeneztük a lábát. Ott megerősítették, hogy csak rándulás és hamar meg fog gyógyulni. Két nappal később már a rohangálós feladatokban is önfeledten vett részt. , 2016 július-augusztus
• Bálint, Bálint 14 évesen jött a táborba. A delegációba mégis könnyedén be tudott kapcsolódni. Korához képest épp csak annyival volt éretlenebb, hogy így a csapattal egy húron pendültek. Ez volt az első és egyetlen olyan delegációm, ahol minden annyira szerencsésen jött ki, hogy már a tábor alatt sem volt olyan érzésem, mintha dolgoznék. Az esetében voltak extrovertált és introvertált jegyekkel bíró etapok is. Annyira jópofán kezelte, olyan önismerettel bírt, hogy csak úgy odajött és szólt, hogy mos megy a kis zugba olvasni/ elmélkedni. ( Egy olyan hely, amit még első nap látott meg és megkérdezte, hogy néha elvonulhat-e ide ha épp magányra vágyik?) Ha valami kezdődött én oda mehettem, mások meg nem zavarták. Persze ez csak azért működhetett, mert egy nagyon megbízható, már 14 éves srác volt és nekem mindig szólt, hogy merre jár. , 2016 július-augusztus

• SNI Tapsztalat
• Diploma
• Labdajáték
• Együtt tanulás
• Főzés
• Kreatívkodás
• Külső program
• Házimunka
• Állatbarát